Mindenki különleges akar lenni, igen még a tömeg emberei is. Makacsul hordják ugyanazt, gondolkodnak hasonlóan, hogy érezzék, tartoznak valahová. Az ember nem tömegben még csak nem is barátok közt erős. Erős az aki egyedül szegül a világhoz, persze még néki is van szeretője, hiszen mi mind szeretetre szomjazunk. Magával hoz könyvet, zenét, hogy ne unatkozzék. Az a bátor ki képes támasz nélkül veszekedni a ''többivel''. A buták erősebbek, többen vannak és mindig gonoszak. Ritka a buta ki jóságos. Így marad egyedül a kevésbé rossz ember szerelmével.
Mert a jó ember sem jó többé. Szentek nem léteznek, merje valaki az ellenkezőjét állítani! Ami a legnagyobb ellensége lehet egy embernek az saját maga, elméje és teste, egész jelleme. Mikor a tunyaság legyőzött s nem vagy képes semmire, kedvtelenül kezded napodat,ezekben mind csak te vagy a hibás, senki más.
Egy parkourt űző férfi interjújában olvastam a következő sorokat: Amikor valami nehéz, na onnantól érdekes csak minden!
Így hát barátaim kik soha nem fogtok megismerni, menjetek tovább, ne görcsöljetek fölöslegesen apró vagy talán nagyobb gondokon. Hisz olyan rövid az élet, töltsük tele tartalmas nevetéssel, és a boldogság ennyi csak, se több, se kevesebb..
