Ebben a percben is zajlik az esemény így hát könnyeb mesélnem róla, mint amikor pár óra, nap, vagy hét múlik el.
mellettem a barátnőm valószinüleg megfog bukni töriből, szeretnék neki segíteni, segítséget nyújtani a tanuláshoz. ő tanult (egy héttel előtte persze) de legalább megpróbálta.
ideges, és összetört, megértem mikor egy pillanat alatt megszünik mindennek a lényege az értelme. ilyenkor a legkönyneb feladni. persze küzdeni is egy állati nehéz folyamat, főleg elkezdeni. de ő elkeztde!
azt hiszi nincs helye ebben az iskolában, és valamilyen nmértékben meg is értem. mikor egyszerüen semmi nem jön össze. Akkor , és most is segíteni akarok neki.
De..
..DE hogyan mondja nekem meg valaki, vígasztalással enm érek el semmit. ne m kényszeritehetem a jobb életre ha fáradt ahhoz hogy éljen.
Sz. ezt most csak neked írom, és kérem a többeket, gondoljanak rá erre az ismeretlen lányra a barátnőmre akinek most nagy nehéz, elgondolkodni saját hibáin és bocsásatok meg neki.és gonolatban legyetek ő vele.
Kedves Sz.!
Kérlek szépen ne csüggedj, én it leszek neked mindig. önzetlenül segítek akármi is van, lényegtelenek a felszines dolgok, remélem ezek a határok már rég kitörlődtek közöttünk az évek során. persze néha eltávolodunk egymástól, de ne hidd hogy ez azért van mert kételkedem benned vagy már nem tartalak barátnőmnek.
küzdeni nehéz, ezt én is tudom. ha elkezded, nem állíthat meg semmilyen erő. mert látom hogy képes vagy rá. bizz magadban én bízom benned :)
mgé egy kis útmotató a könyvből mit éppen olvasok:
''S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod,tehát a lelked és lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet.'' majd egyszer felolvasok a teljes tartalmát :)
